Felmerült bennem a kérdés mi az álláspontja a magyar államnak és ez által Magyarországnak az Ukrajnai háborúval kapcsolatban. Persze most nem a szó szerinti hivatalos állásfoglalásra gondolok, hanem a cselekedetekre, a megnyilvánulásokra és az információkra az (állami - elnézést) Nemzeti médiában, melyek árnyalják a képet a külső szemlélő számára arról, hogy a magyar kormány ebben a konfliktusban valójában kit pártol.
Fotó: https://www.kyivpost.com
Tegnap este (2015.03.17) egy röpke pillanatra az MTVA „vadonatúj” hírcsatornájára kapcsoltam egész véletlenül, nem szándékosan. Talán már fáradt voltam és tudat alatt úgy akartam éber maradni, hogy felidegesítem magamat a kormány propagandáján, és röhögök egy jót – persze csak kínomban – az amatőrizmusukon.
Éppen egy kommentár nélkül rovat ment, melyben az mutatták, hogy Szevasztopolban a Krím félszigeten havazik. Az ideget azonnal sikerült megkapni, nevetni viszont nem volt kedvem. Az én olvasatomban ez az orosz propaganda magyarba ültetésével ért fel. Ekkor kezdtem el azon gondolkodni, vajon tudom-e egyértelműen bizonyítani a kormány, a fideszesek (szándékosan kisbetűvel) tetteivel és nyilatkozataival, az MTVA-an megjelent információkkal, hogy Orbán és a holdudvara nyíltan az agresszor oroszok pártját fogja.
Emlékeztetőül
Az ukránok 2013 márciusában kezdtek a Kijevi Majdan téren tüntetni amiatt, hogy Janukovics volt ukrán elnök nem írta alá az Unióhoz való csatlakozási szerződést. A események a Berkut bevetéséig (ők voltak, azaz állami alakulat, amely halomra lőtte a tüntetőket Kijevben) és utána Janukovics megbuktatásáig súlyosbodtak. Janukovics feltételezhetően 2014 februárjában szökött Oroszországba.
2014. március 16.-án felségjelzés nélküli, az ukrán, sok ország médiái és Putyin büszke bejelentése szerint is orosz katonák szállták meg a Krím félszigetet. Azóta egy a Krímen tartott népszavazás következtében – melyet több Jobbikos képviselő (többek között KGBála) is érvényesnek talált, akik megfigyelőként vettek részt a népszavazáson – a Krím félszigetet Oroszország magához csatolta. Jobbikos képviselők egyébként donyecki és luhanszki referendumokon is részt vettek megfigyelőként és szervezőként (a ТСН televízió szerint). Többek között ezért kitiltották Ukrajnából KGBélát (Kovács Béla), Szávay Istvánt, és Hegedűs Lórántot.
Nem sokkal Krím elfoglalása után 2014 áprilisában megindult az ATO (Anti Terrorista Operáció) Luhanszk és Donyeck megyékben. Nem sokkal ezután súlyos harcok kezdődtek, melyek még most is tartanak.
Az Ukrajna elleni orosz agressziónak több bizonyítéka is van. Többek között műholdfelvételek, Ukrajnában elesett orosz katonák holtestei és iratai, a legmodernebb orosz haditechnika a szeparatisták birtokában, és még sorolhatnám.
A "bizonyítékok"
Tehát a tények, amelyek azt látszanak alátámasztani, hogy Magyarország (a Magyar kormány) burkoltan támogatja az Ukrajna elleni orosz agressziót a következőek:
- Orbán ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, szerinte nem jó ha „lábon lőjük magunkat”. Linas Antanas Linkevicius litván külügyminiszter válasza erre „Jobb lábon lőni magunkat, mint hagyni, hogy főbe lőjenek minket”.
- Navracsics bejelenti, megvédik a kárpátaljai magyarokat (hogy pontosan kitől arra nem tér ki)
- Orbán Viktor elzárja az Ukrajna felé áramoltatott gázt
- A magyar hatóságok nem vizsgálják a Jobbik Ukrajnai ténykedését
- Orbán Viktor találkozik Putyinnal.
- A magyar parlament még mindig nem ítélte el az orosz agressziót
- A fidesz a béke pártján áll, de nem ítéli el az egyértelmű orosz agressziót
Magyarország a NATO és az EU tagja, így támogatnia kell azok bővítését, még ha Ukrajna csatlakozásáról is van szó. Magyarországnak az európai, keresztény értékrendet követve, tiszteletben kell tartania és tartatnia más szuverén országok területi integritását és határait. Ha mi nem tisztelünk másokat, ugyanezt hogyan várhatnánk el tőlük cserébe.
Fentieket nem csak a jóérzés diktálja, hanem érdekeink is. Ugyanis igencsak megsínylenénk, ha azért mert rossz oldalt választunk, kidobnának minket az EU-ból, vagy a NATO-ból. Nem csak az EU-s támogatásokra és a NATO pénzekre gondolok, a vámok és az utazási, letelepedési nehézségek is rendkívül károsan érintenének minket.
A kutya sem szarik a saját tányérjába… De mi szívesen és önként a saját tányérunkba szarunk abban a reményben, hogy netán a káoszba fulladt és az oroszok által szétcincált Ukrajnától le tudjuk szakítani Kárpátalját (Lásd WWII). Nem törődve a következményekkel, akár az atomháborút is kockáztatva adjuk a lovat Putyin alá. Hisz ő megmondta akár atomfegyvert is bevetett volna, ha nehézségei támadnak a Krím elfoglalásakor.
By Szat
