Putyin megosztó személyiség. No nem az embereket osztja meg - hisz mindenki tudja, hogy egy őrült - hanem a világot. Két részre: Azokra akik ellenálnak neki és elítélik, illetve azokra akik tövig nyalnak neki valamilyen elítélhető ok miatt: félelem, gyávaság, érdek.

Fotó: youtube

A gyávaság és a tőle való félelem nem lehet indok a mellé történő felzárkózáshoz, hisz a gyerekek sem tartanak tőle. Egy kisfiú az RBK televízió riportjában kérdezte meg Putyintól, hogy mi a helyzet Ukrajnában, miközben egy aquapark megnyitóján kellett volna asszisztálnia a nagyvezérnek okos, aranyos orosz kisgyerekként. A riportot le is adták a TV-ben, úgy hogy a kérdés benne maradt.

Ugyanezt a riportot leadták több orosz csatornán is, de az ominózus kérdés nélkül. Azonban a legnagyobb videómegosztó megőrizte a változatlan verziót, legalábbis addig amíg a putyini videóelhárító gépezet el nem tüntette azt.

Bár ez a gépezet kiválóan működik, mégis pazarolnak egyesek energiát arra, hogy Putyinnal packázzanak.

Egy szlovén humorzsák Klemen Sakonja is felkerülhetett legújabb videója miatt arra a listára, amelyen a Szencov is szerepelhetett. A videó nem kis gúnnyal osztja szét Putyint és csinál belőle bohócot.

 A hírérték azonban nem ennek a zenés mesterműnek a megszületésében és videómegosztós karrierjében keresendő, hanem abban, hogy Klemen a szlovén nemzeti Eurovíziós dalválasztó műsorgazdája, és ezt a számot élőben adta le a műsorban.

Persze ilyesmi itthon nem fordulhatna elő, hisz a Fidesz regulázta közmédia nemcsak Orbánhoz, hanem annak barátaihoz köztük Putyinhoz is hűséges. A Dal meg amúgy is szar volt, és aki végignézte biztosan posztraumás stresszben szenved.

Talán Viktornak sem seggnyalók társaságát kellene gyarapítania, hanem a kritikusokét, akik nyíltan ki merik azt mondani, hogy Putyin egy őrült elmebeteg, aki mindannyiunkra veszélyes.

by Szat

Ne lepődjön meg azon, ha hazaérve nem találja szekrényben a gázórát. Egy szegedi barátom hívta fel a figyelmemet egy különös történetre, melyben jó pár gázóra és a nemrég felvásárolt szegedi gázszolgáltató is mélyen érintett.

Fotó: HVG

A napokban esett meg egy szegedi társasházban a gázszolgáltató szerződött partnerei megjelentek. Kézi szivárgásmérő berendezésekkel voltak felszerelve, melyekkel minden egyes gázóraszekrényt, tartalmával együtt megvizsgáltak.

A társasház lakói, kissé meglepődve fogadták az idegeneket, és mivel nem akarván tétlen elszenvedőivé válni a történéseknek megkérdezték a hívatlan szakembereket, minden rendben van-e. „Persze, semmi baj sincs.” – érkezett a megnyugtató válasz.

Azonban soha, de soha sem bízhatunk az adott szóban. A gázórák a társasházból eltűntek. A hívatlan szakemberek fogták magukat, és elzárták a gázt az egész házban, ami után leszerelték a gázórákat. Ezen lepődtek meg a lakók a legjobban, miután a megnyugtató „minden rendben van” után egyáltalán nem erre számítottak. Nem akarták, de végül mégis tétlen elszenvedőjévé váltak a történéseknek.

A szakemberek gázszivárgásra hivatkozva fosztották meg a társasházat meleg, a főzés, a komfortos fürdés lehetőségététől. Azonban nem ezek az egyedüli hátrányok, amiket a lakók el fognak szenvedni, ugyanis mikor megérkeznek az új gázórák, akkor a lakók a gázórák cseréjének költségeit is el kell szenvedjék. Egy gázóracsere díja Szegeden, nagyságrendileg harmincezer forint.

A dolog furcsasága, hogy minden egyes gázórát leszedtek. Bár ha jobban meggondoljuk, előfordulhat, hogy az összes egyszerre szivárgott, és a megbízott szerelők helyesen jártak el, mikor elhárították a vészhelyzetet. Ma Magyarországon nem fordulhat elő, hogy a gázszolgáltató ilyen piti trükköt alkalmazva juttatná magát többletbevételhez.

Az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. irányította Főgáz Zrt. – mely cég megvette az eddig Szegeden szolgáltató GDF Suez magyar érdekeltségét - ugyanis nem tenne ilyet, hisz a nemzetnek nem érdeke a szegedi polgárok szívatása. Úgyhogy, ha arra ébred, hogy az új szolgáltató leszedte az óráját ne lásson egyből rémeket, és becsületesen, szó nélkül, jó polgár módjára fizesse ki az óracsere költségeit.

by Szat

Európában az influenzajárvány szokásos menete általában úgy zajlik le, hogy a vírus megjelenik a nyugati országokban és terjed kelet felé. Azonban ez az év más lehet, kiváltképp a H1N1 tekintetében.

Fotó: www.redorbit.com

Ukrajnában is terjed az influenza, amely a legsúlyosabban Odessza térségét sújtja. A gyenge alapellátásnak és a fizetős egészségügynek köszönhetően már 166-an haltak bele a betegségbe (az ukrán Egészségügyi Minisztériun jelentése szerint).

Sokan egyszerűen azért esnek áldozatúl a betegségnek, mert nem képesek megfizetni a gyógyszereket, vagy magát az orvosi ellátást. Természetesen van Ukrajnában is alapellátás, de a rendszer alapjában véve a pénz pillérén nyugszik. Ennek az oka (több mint valószínű) az orvosok és az egészségügyi rendszer jelenlegi és korábbi alulfinanszírozottsága. - Sajna ide látszik eljutni a magyar egészségügy is lassan.

Ám a fő veszélyforrás nem a hagyományos influenza. A gyógyszereket lehet biztosítani, és az orvosi alapellátás színvonalát is lehet javítani. Ami a kockázatot magában hordozza az az influenza egyéb, sokkal veszélyesebb ágainak terjedése, mint például a H1N1-é.

A sertésinfluenza néven elhíresült vírustörzs sokszor okozott már riadalmat világszerte. Nem is csoda, hisz a vírustörzs a hiedelmek szerint 2009-es megjelenése óta nagyságrendileg már 200 000 emberéletet követelhetett. De a veszély nem múlt el. A H1N1 évről évre megjelenik, sokszor veszélyesen közel hozzánk. Akárcsak most, hisz a vírus, halálos áldozatokat is követelve már megjelent Örményországban (18), Grúziában (3), Oroszországban (17), és Ukrajnában is. Utóbbiban igen súlyos a helyzet, egyes források szerint január végén már közel 60 áldozata volt a betegségnek, mely ugyanúgy érinti a háború sújtotta keleti megyéket, mint Ukrajna más területeit.

A legrémisztőbb az egész helyzetben az, hogy sok fiatal és erős ember lett a kor áldozata. Ezzel ellentétben egy laikus ember, aki csak a híradásokból értesül a szörnyűségekről, arra számítana, hogy ez a betegség inkább az idősek és gyengék között kellene, hogy  szedje áldozatait. Emiatt is kelhettek szárnyra, olyan rémhírek is, mint az, hogy a H1N1-et az oroszok terjesztik a Donbaszban, ráadásul szánt szándékkel.

Sokak szerint ez kitelne Putyintól, azonban nem ez a helyzet. A betegség halálos mivolta főként az egészségügy állapotára, berendezkedésére vezethető vissza. Egyes korházakban például a Tamiflu oltóanyagból is hiány van, melyet sokszor a betegeknek kell megvenniük (persze teljes árban, nem a TB pénzből támogatva mint nálunk).

A keleti megyékben (Donyeck, Luhanszk) még elkeserítőbb a helyzet. Elsősorban azért, mert bár megvolna az a hightech ellátórendszer, mely enyhíthetné a H1N1 pusztítását, de azok vagy nem üzemelnek, vagy le lettek bombázva, vagy kifosztották őket.

Oroszországban is hasonló a helyzet, ott is terjed a sertésinfluenza, egy különbséggel: az oroszok mindezért az Egyesült Államokat hibáztatják.

2009-óta minden évben megjelent a H1N1, és egyesek szerint ez lehet a következő spanyolnátha. Nekünk is van félnivalónk? Tartanunk kell-e attól, hogy a keleti államokban terjedő betegség járvány méreteket ölt hazánkban is? - ha folytatódik a magyar egészségügy agonizálása, és mi sem jutunk majd olcsó, vagy ingyenes vakcinákhoz, akkor minden bizonnyal.

by Szat

Mindenkinek van szerencseszáma, még magának az emberiségnek is. A 7-es nem csak nálunk, szinte mindenhol mítikus szám. Sok népmesénkben és mondánkban szerepel. Mi magyarok a hármast is kisajátítottuk, három a magyar igazság szoktuk volt mondani. De mi a helyzet a szerencsétlenséget jelképező számokkal?

Fotó: hirkozpont.eu

A nemzetközileg is a legszerencsétlenebb számnak számít, azonban a magyaroknak van egy ennél sokkal, de sokkal baljósabb számuk, ami pallosként lebeg a fejünk felett évszázados átokkal sújtva ezer éves hazánkat.

A mi szerencsétlen számunk az emberiség más kultúrái számára ismeretlen. Senki sem látja benne az ördög jelképét csak mi. Ez a szám amely még az egynél is kisebb a balsorsunkat jelképezi, amely minket már régen tép. Ez a szám jelen van a történelmünkben, és a legnegatívabb eseményeket kíséri. Ez a szám a 0,666 végtelen tizedes tört, vagyis a kétharmad.

A török hódoltság idején az ország három részre szakadt, mely három részbőöl kettőt idegen hatalmak tartottak befolyásuk alatt, és taszították rabigába a jó magyarokat. De a modern kor sem hozott nekünk szerencsét, ha a kétharmadot tekintjük. Az első világháborút lezáró megalázó békediktátumok hozományaként, országunk kétharmadát vesztettük ismét.

Ez még nem volt elég ennek az ördögi számnak. Újra felbukkant a 2010-es választásokon, és a kétharmados győzelemhez vezette a Fideszt, mely párt elöljárói hatalmukat gyorsan kétharmados törvényekbe betonozták. Azonban a kétharmadnak ez nem volt elég. A magyar földekre is fájt a foga. Az állami földek majd kétharmadát Fideszes, vagy Fidesz közeli személyek szerezték meg.

Bizony! A kétharmad minket régen tép.

by Szat

Lehetne ez egy turistáknak készült útikönyv, vagy urbánus cikk címe is, de itt most valami egészen másról lesz szó: A perspektíva és a nézőpont változatosságáról, illetve arról, hogyan tágul az általunk felfogott világ pusztán a technikának köszönhetően.

Éppen vizuális élvezkedést tartottam a neten, mikor megakadt a szemem ezeken a szürreális képeken, amelyeket egy török fotóművész Aydın Buyuktas készített. Szembeötlő a fotók egyedi perspektívája (), amely azonnal magára ragasztja a közönség tekintetét, akár hosszú percek erejéig is.

Fotók: re-actor.net

Aydın Buyuktas Flatland fantázianévvel ellátott képei rám megerősítő hatással voltak, megerősítettek abban, hogy a technológia nem csupán komfortot, hosszabb életet biztosít az emberiség számára, hanem annak látásmódját is megreformálja. Szélesebbé, tágabbá teszi azt.

Aydın Buyuktas munkáit itt megtekintheted.

By Szat

Amikor a kormány megadóztatta az alternatív energiaforrásként üzemeltethető eszközöket, akkor már tudtam, hogy óriási baj van a fejekben. Egy normális ország normális vezetése nem keresztbe tesz az alternatív energiának, hanem minden gátat elsöpör előle, hisz az "ingyen energia" hasznos és kívánatos a társadalom számára.

A kép illusztráció.

Csak a pénzről szól az egész.

Hiába ügyködik azon fél Magyarország és az Európai Bizottság is, hogy megakadályozza a Paksi bővítést a kormány nem enged. Akkor megépíti az új blokkokat, ha kötelezettségszegési eljárást indítanak ellenünk. Ami valljuk be nem fog túl jól esni az országnak.

Olybá tűnik Orbánéknak kell az orosz pénz (hitel) olyannyira, hogy képesek eladósítani minket adófizetőket akár hosszú évtizedekre is. Úgy látszik még nem nyúltak le elég állami földet, adómilliárdokat, nyugdíjvagyont, uniós pénzt, még azt is kierőszakolják, hogy kifizessük udvartartásuknak a paksi bővítést. Hisz a hitelt mi fogjuk visszafizetni, nem azok a várhatóan Orbán közeli cégek, akik a bővítést kivitelezve magukévá teszik azt. Ráadásul az áram sem lesz ingyen, azért is fizetnünk kell majd.

A kormány azzal érvel Paks mellett, hogy csökkenteni fogja az energiafüggésünket. De kérem szépen! Mi csak Oroszországtól függünk az energia szempontjából, és ha ők építik meg (finanszírozzák) a bővítményt, akkor is függeni fogunk tőlük. Egy olyan országtól, akinek ha az érdekeltsége vészesen lecsökken egy adott országban megtámadja azt.

Globális felmelegedés

Lehetne azzal is érvelni Paks2 mellett, hogy környezetvédelmi szempontból jó. Nemcsak nekünk, hanem az egész világnak, hisz azt a nagyobb energiamennyiséget, amit megtermelünk majd, nem fosszilis energiából állítják elő, és így jelentősen hozzájárulhatunk a káros-anyag kibocsátás lecsökkentéséhez.

Értünk is az atomtechnológiához, egy jól működő erőművet bővítenénk, ami ellátná majd az egész országot.

De hát az atomenergia nem tiszta energia. Hulladékot termel, amelynek a kezelése és tárolása nehézkes és költséges. Ráadásként olyannyira központosodna az energiaellátás, hogy gebasz esetén akár az egész ország lebénulhatna.

Paks2 kiszolgáltatottá tesz minket, és megfoszt attól a lehetőségtől, hogy leváljunk az országos energiaellátó rendszerről. Szó szerint függővé tesz minket. Mert hát és is szívesen építenék napelemes hálózatot a házam tetejére, vagy szélerőművemet a kertembe, de nem tehetem, mert nem tudom megfizetni. Pedig máshol ez máshogy megy.

A szomszéd fűje mindig zöldebb

Ha növekszik a megújuló energiaforrások piaca Magyarországon, akkor értelemszerűen a technológia ára is lentebb kell, hogy csökkenjen. Feltéve, ha azt nem kartelek uralják, vagy nem terhelik idióta extra adókkal.

Fotó: www.alternativenergia.hu

Nálunk sokkal gazdagabb országokban, mint például Spanyolországban (hiába teljesít EU-s szinten hitvány módon, minket akkor is lealáznak) is ösztönzik az "ingyen energia" elterjedését. Tavaly márciusban például a spanyol elektromos energiafelhasználás közel felét megújuló energiaforrásból nyerték. Nap, szél és hullámerőművekből (többek között). Ez egyébként főleg a szélerőműveknek volt köszönhető, melyek a szokatlanul szeles időjárásban rengeteg energiát termeltek.

Vagy nézzünk körül Olaszországban, ahol boldog boldogtalan a hálózatba visszatermelő napelemtáblákat telepít a birtokára. Nem csak magát függetlenítve, még pénz is keresve belőle.

Ne mondjuk tehát, hogy Magyarország a maga kifejezetten jó természeti adottságait kihasználva ne tudná kiváltani a Paksi atomenergia egészét pusztán a megújuló energiaforrások segítségével. Ne tudná függetleníteni lakosait a központi energiaszolgáltatástól. Ne tudná megteremteni a lehetőségét egy tisztább és gazdagabb jövőnek.

Itt a pénz beszél, a magyar meg birka. Tehát így is és úgyis lenyomják Paks2-őt a torkunkon.

by Szat

Megnéztem egy két videót a hétfő reggel kezdődött taxis tüntetésről, és mindegyik ugyanazt a bennem kialakult konklúziót erősítette meg. A napokban Budapesten egy modern géprombolás zajlik.

Fotó: CriticalWest, Forrás: origo

Az első ipari forradalom kezdete 1769-es évszámtól számítandó, amikor egy olyan minőségi forradalom következett be, mely gyökeresen megváltoztatta az emberiség életét, annak szerveződése, a kultúra és az életszínvonal tekintetében. A gőzgép megjelenése lehetővé tette az ipari termelés kialakulását, a társadalmi rend, kultúra átalakulását és a humán munkaerő egy részének a kiváltását.

Azonban a gépek elterjedése nem csak felhőtlen örömöt és jobb életet hozott. Hirtelen megnövekedett a munkájukat vesztett, vagy azt féltő kétségbeesett munkások száma is, akik a megoldást az ellenállásban látták, és géprombolásba kezdtek. Valahogy most hasonló képet fest számomra a taxisok mai demonstrációja is. Ádáz küzdelmet az elkerülhetetlen fejlődés  ellen.

Fotó: mek.oszk.hu

Ipari forradalom nem csak egy volt. Folyamatosan forradalmakat élünk meg, olyan nagyobb minőségi változásokat, amelyek alapjaiban formálják át társadalmunkat. Ha halott már a második ipari forradalomról, akkor sejtheti miről regélek.

A második ipari forradalom a tömegtermeléshez és a "manufaktúra végleges halálához" köthető, amikor az Otto motor megjelent, illetve Henry Ford átvette a futószalag elvét a húsiparból. A valódi tömegtermelés megjelenése nem vette el az emberek munkáját. Egészen másképp hatott. A tömegtermelés megjelenésének fő hatása, a standardok elterjedése és a munkafolyamatok feldarabolása, a munkamegosztás megjelenése volt. Már nem volt olyan értékes egy munkás, hisz nem kellett értenie egy gyártási folyamat teljes egészéhez, elég volt ha annak csak egy részét, töredékét megtanulta.

A második ipari forradalom gyorsan megnyitotta a kaput a harmadiknak, amely a számítógép második Világháború utáni megjelenésétől számítható. A következő lépés ugyanis az automatizálás volt, amely újabb hullámát indította el a tömeges munkahelyvesztéseknek. Az autógyártás példájánál maradva: A 70-es évek derekára drasztikusan lecsökkent az iparban dolgozó munkások száma Amerikában, köszönhetően a gépesített gyártásnak.

A Kolosszus. Fotó: wikipedia

Igaz a harmadik ipari forradalom, melyet a számítógép és a mikroelektronika megjelenése tett lehetővé még le sem zajlott, már a negyediket éljük meg. De vajon mi lehet az a hatalmas minőségi ugrás, amely ezt elindította? Melyik találmányhoz köthetjük?

Talán az információs technológiához, amely megváltoztatta a föld kommunikációját, hisz manapság hordozható számítógépeken (mobiltelefonon) kommunikálhatunk. Vagy inkább az egyedi tömegtermelés magvainak megjelenése, ami lehetővé teszi a számunkra, hogy eszközeinket, az árút amit veszünk magunkra szabhassuk (okos termékek megjelenése).

Nem a negyedik ipari forradalom nem ma kezdődött, hanem az internet megjelenésével egy időpontban. Annak a tudásbázisnak és kommunikációs térnek a megszületésével, amely ma mindenkit összeköt és nélküle (a használata nélkül) nehézkes lenne a társadalomba beilleszkedni. Az internet adott magvat az okos eszközeinknek is, amelyek anélkül nem is lennének olyan okosak, az internet adott magvat az olyan közösségi megoldásoknak is, ami miatt most a taxisok az utcán tüntetve el akarják törölni az Ubert, ami miatt napjainkban ez a modern géprombolás zajlik.

by Szat

Tavaly augusztusban esett meg a Dnyipropetrovszk és Pavlograd közötti autópályán, hogy egy MI-8-as helikopter riogatta az autósokat néhány méterrel az aszfalt felett.

Nem kis meglepetésben lehetett része annak az autósnak, akivel ez az eset történt, amikor hirtelen a fedélzeti kamera által rögzített képbe egy MI-8-as helikopter úszott be, alig néhány méterre az aszfalt felett.

A sofőr nem esett pánikba, és hogy minél tovább kiélvezhesse a nem mindennapi élményt a gázba taposott, és üldözőbe vette a helikoptert. A majdnem négy percig tartó üldözés nem egyszer 200 km/h felett folyt, ahogy azt a dashcam is bizonyítja.

A nem mindennapi eseten kívül még egy dolog meglepett - sok youtube felhasználóhoz hasonlóan - hogy milyen szép autópályák vannak Ukrajnában.

by Szat

Lassan már nem is emlékszünk a rezsicsökkentés körüli felbolydulásra. Tagadhatatlan, de ezzel a lépéssel a háztartások elvben jól jártak, de mégis kegyetlen árat kell fizetniük érte.

Fotó: 24.hu (a kép csak illusztráció)

Nem csak a központosításról van szó és arról, hogy a kormány gátak nélkül úgy szól bele az életünkbe, ahogy csak akar. A rezsicsökkentéssel veszélybe sodorta azokat a cégeket, amelyek ezeket a háztartásunkhoz kapcsolódó alapvető és (nagyrészt) nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtják. Nem a cégek elveszett profitját sajnálom.

Előfordulhat/előfordult már azaz eset, hogy a szolgáltató úgy döntött, nem folytatja tovább a tevékenységét ezzel veszélybe sodorva a fogyasztókat, azok ellátását (). Ilyenkor rendszerint az állam a színre lép és elnyeli az adott fogyasztói piacot, így központosítva, államosítva a rezsiszolgáltatásokat, ami valljuk be egy szabad piaci alapokra helyezkedett országban nem a legegészségesebb.

De vannak más módozatai is a rezsicsökkentés indította furcsaságáradatnak is. Ilyen a szemétdíj is, ami egyes esetekben lehetne a rezsicsökkentés anomáliája is, hisz nem hogy csökkent, még nőtt is a csökkentés után.

Egy Szatymazi példán mutatom be, milyen furcsaságok keletkezhetnek feltételezhetően a rezsicsökkentés folyományaként:

Szatymaz a szemétszállítás szempontjából Szegedhez tartozik, és az ottani Kft. nyújtja ezt a szolgáltatást, természetesen kötelező jelleggel.

Szatymaz külterületéről is szállítják a szemetet. Persze nem kötelező minden külterületi lakosnak igénybe vennie, de ha egyszer már bekerült a szemétszállítási rendszerbe, akkor az ingatlanban lakó visszamondani azt soha nem tudja, max szüneteltetheti. Akik tehát Szatymaz külterületén belekeveredtek a szemétszállítás rendszerébe, azoknak a rezsicsökkentést követően 2015 június 30.-ig 4005 forint volt a szemétszállítási díjuk (két hónapra, heti 120 liter szemétre). A szemétdíj rendezése Szegeden és környékén kéthavonta történik.

Július elsejével jött a fordulat. A szemétdíj tovább csökkent, pont a felére, így kéthavonta most már 2002 forint lett. Sajnos azonban ennek is ára volt, ettől kezdve ugyanis a szemétszállítás csak kéthetente történt meg, minden páros héten.

Ez az üzletpolitikai döntés szó szerint kibabrált a családokkal, hisz ott ahol hetente termeltek 120 liter szemetet, most csak 60-at hozhatnak össze. Ha ez nem sikerül, és az adott háztartás a Kft. szemétszállítási szolgáltatását szeretné igénybe venni a többlet elszállításához, akkor külön díjat kénytelen fizetni. De nem ez a fő furcsaság, hisz ez a lépés környezetvédelmi szempontból még igazolható is, ha a külterületi családokat sikerül rávenni a kevesebb hulladék előállítására (feltéve ha nem illegális módon szabadulnak majd meg a többlettől).

A nagy furcsaság ebben az esetben az, hogy a szemétszállítás Szatymaz külterületén a múlt év júliusától kéthetente, páros héten történik, a díjat pedig felezték. Az új díj értelmében egész évben fele annyi szemétszállításnak kellene történnie, mint azt megelőzően. Azonban ez lehetetlen, hisz egy év 53 hétből áll, aminek a páros heteiből eggyel kevesebb van, mint a páratlanokból, tehát egy heti szemétszállítást a Kft. benyelt.

Az én olvasatomban ez nem más, mint burkolt áremelés, igen furfangos köntösbe csomagolva. De az ár hagyján, az elszenvedett kellemetlenségek, a két hétig bűzölgő szemét, amelyek ezen területek lakosainak a legjobban fájhatnak. Ezt az a szatymazi lakos is megerősítette, aki a témát szolgáltatta nekem, mikor megmutatta a szemétdíjakról készült számláit.

A szemétbűzölgésről jut eszembe, hogy vajon mennyire lehetett kellemes ebből a szempontból az év utolsó és az újév első hete, hisz az óév páratlan héttel végződik, míg az újév azzal kezdődik.

by Szat

A Coca Cola január 6.-án hivatalos levélben kért bocsánatot Ukrajnától a nagy port kavart újévi üdvözletéért, amelyet Oroszországi irodája a VKontakt orosz közösségi oldalon tett közzé.

Fotó: Coca Cola

Az eredeti újévi üdvözlet egy piros fehér színekbe öltöztetett Oroszország térkép volt, ami azonban nem sikerült a legmegfelelőbben. Ugyanis az oroszoknál kiverte a biztosítékot, hogy a térképkészítő egy csomó orosz területet lehagyott róla. Olyanokat mint: Kalinyingrád (a régi Köningsberg), a Kuril-szigetek (amely vitatott területet a japánok is sajátjuknak tekintik), és persze a Krím félsziget - persze a teljesség igénye nélkül.

Ez persze felháborította az oroszokat, amelynek hatására a Coca Cola oroszországi irodája lecserélte a fotót a közösségi oldalon. Egy új térképet tettek fel helyette, melyen most már az összes vitatott/elfoglalt terület is szerepelt.

Fotó: twitter

Erre már az ukrán fogyasztók is berágtak és bojkottal fenyegették meg az óriásvállalatot. Ennek sem maradt el a hatása, a kb 50-55 milliós potenciális ukrán fogyasztó elvesztésének rémképzete meghozta a kellő reakciót a Coca Cola részéről. Hivatalos levélben kértek bocsánatot Ukrajnától.

Fotó: unian

A két ország csatája nem csak a frontvonalon zajlik, hanem az internet legkülönbözőbb zugaiban. Nemrég a Google volt kénytelen bocsánatkéréssel fordulni ezúttal Oroszországhoz a Google fordító miatt, ugyanis a felhasználók meghekkelték a google rendszerét a fordítási javaslatok segítségével. Annyiszor fordították ukránról oroszra az Oroszországi Föderációt "mordorra" hogy azt a Google rendszere elfogadta hivatalos fordításként és azt adta eredményül. Persze nem ez volt az egyetlen ilyen: a Google az oroszt (mint ember) "megszállónak", Lavrovot pedig "kicsi lónak" fordította. Természetesen a Google már kiköszörülte ezt a "hibát".

by Szat