Vladimir Putyin a „Krím – A hazatérés” című orosz propaganda filmben – amely a Krím annektálásának évfordulójára készült – kertelés nélkül kimondta, hogy a Krím megszállása  során parancsot adott, helyezzék készenlétbe és kész is lett volna használni Oroszország atomfegyvereit. Vajon mi lett volna következménye, ha bevetnek akár egyetlenegy atombombát?

Fotó: erdekesvilag.hu

Ha azt képzeli, minket úgysem érintene, ha az oroszok atomot dobnak, mondjuk Kijevre, akkor nagyon téved. Erre a cselekedetre utoljára az USA vetemedett 1945-ben, mikor porrá bombázták Hirosimát és Nagaszakit. Azóta talán csak egyszer a kubai rakétaválság idején volt rettentően közel – szinte csak egy gombnyomásnyira – az emberiség az atomháborúhoz. 

1945 óta 2053 nukleáris bombát robbantottak fel kísérleti jelleggel a Földön. Ezt a számot látva megfordulhat a fejekben, mit árthat nekünk egyetlen bomba, amelyet ráadásul majdnem 1000 kilométer távolságban robbantanak fel.

Isao Hashimoto grafikusművész videója.

Ám a veszélyt nem a sugárzás, hanem a többi atomhatalom lehetséges válaszlépései rejtik a számunkra. Ön szerint következmények nélkül maradna egy ilyen Nagaszaki óta példátlan dolog?

A Nagaszakiban ledobott Fatman 21 kilotonnás volt, nagyjából 1000 méteres sugarú körben pusztított, közvetlen és közvetve 60 000 - 80 000 embert ölve meg. Ezzel ellentétben a Szovjetunió valaha robbantott legnagyobb hidrogénbombája – a Cár bomba – 50 megatonnás volt (majdnem 2400-szor nagyobb hatóerejű, mint a Fatman), és az epicentrumtól 100 km-es távolságban is harmadfokú égési sérüléseket okozna.  Egy közép, vagy kelet európai nagyvárosban egy ilyen bomba 2-5 millió ember életét követelné egy szempillantás alatt.

Ez csak lázálom volna és úgyse fog bekövetkezni? Az atomfegyverek túllépve az "egyensúlyteremtő" szerepen a fenyegetés eszközévé váltak. A készenlétbe helyezést egyetlen lépés választja el az élesítéstől, az élesítést pedig csak egyetlen lépés választja el a kilövéstől. Vajon egy elvakult, és megalomániás parancsnok, képes lenne megtenni az utolsó lépést, ha úgy érzi, mindent megtehet következmények nélkül?

A válasz igen, mert a nép támogatja. A Levada-Center a legnagyobb független magántulajdonú közvélemény-kutató felmérései azt bizonyítják, az oroszok nagytöbbsége támogatja Putyint. A megkérdezettek 50%-a választotta az „Egyetértek, a nyugattal csak így lehet szót érteni, csak azt értik, ha velük az erő nyelvén beszélnek.” válaszlehetőséget a „Hogyan viszonyul Vladimir Putyin a Krím – A hazatérés című filmben tettnyilatkozatához, hogy parancsot adott az atomfegyverek készenlétbe helyezésére.” kérdésre válaszolva. Csak 27%-uk aggódott emiatt, 23%-uk nem foglalt állást.

Ha ez a felmérés reprezentatívnak tekinthető, akkor Oroszország nagytöbbsége is úgy véli, hogy saját magukra tekintettel, következmények nélkül átléphetik a vörös vonalat. Olyan nemzet tagjai vélekednek így, amelynek csak 11%-a szeretne olyan demokratikus berendezkedésben élni, mint nyugati demokrácia. A mostani orosz rendszerhez 29%-uk ragaszkodik, 36%-uk „feltörekvő” demokráciának tartja ezt a rendszert. Viszont az oroszok egyharmada nem tudja beazonosítani az országuk politikai rendszerét. Minden második megkérdezett azt nyilatkozta, hogy az államnak aktívan kellene részt vennie a gazdaság megtervezésében és az elosztásban (55%). Majdnem ugyanennyien azt gondolják, hogy a hatalomnak egy kézben kellene összpontosulnia (50%).

Ne feledjük Oroszország már Dániát is megfenyegette a közelmúltban, ráirányítja atomfegyvereit, amennyiben NATO védelmi rendszert telepítenek az országba. Továbbá azt se feledjük, az oroszok szemében mi is ahhoz a „rohadó” nyugathoz tartozunk, amely csak az erő nyelvén ért.

By Szat