Május 16.-án szombaton nem sokkal a fellövése után lezuhant egy Proton-M típusú hordozórakéta Szibériában. – írta az Index még aznap. Akárcsak napra pontosan 1 évvel ezelőtt.

Fotó: rt.com.

Vagyis ha pontosabbak akarunk lenni, akkor a Kazahsztánból (Bajkonur) fellőtt rakéta a harmadik fokozata és a mexikói műhold, amit szállított, az orosz Űrügynökség nyilatkozata szerint még a légkörben elégett a földet érés előtt. A rakétát 161 kilométeres magasságban érte a baj, miután visszazuhant a légkörben.

Nem is foglalkoznánk az esettel – úgyis sokan megírták már – de komoly aggodalmakat ébreszt bennem Oroszország, az űrversenyből való, rakéta gyorsasággal történő távozása. Ugyanis, (gondolom, ezt ön is tudja) ez az ország épít nálunk a következő jó pár évtizedre meghatározó nukleáris meghajtású áramtermelő kapacitást, amely nem is lesz olyan kicsi.

Az orosz űrkutatást nem csak az a teher nyomja, hogy ukrán oldalról komoly know-how-t vesztett, ami a rakétatechnikát illeti, de pénzügyi értelemben sem bántak vele bőkezűen az elmúlt évtizedekben. Hiába Oroszország gazdasági „hatalma”, illetve annak óriási bevételei az energiaszektorból, az űrkutatásra (ahogy másra se) nem sokat költöttek. Ez a pénz javarészt az orosz korrupciós rendszert duzzasztotta.

A szombaton lezuhant Proton-M rakétahordozó először 1965-ben hagyta el a talajt. A 70-es évek óta az orosz űrkutatás szinte semmit sem fejlesztett ezen a rakétatípuson. Egyes szakértők egyenesen azt állítják, hogy egyáltalán nincs érdemleges fejlesztő munka az orosz űrkutatásban.

Az tény, hogy gyengék az elektronika területén, és azt eddig nyugatról és Ukrajnából szerezték be, azonban a szankciók miatt elzáródott csatornák helyett nem saját fejlesztési lehetőségeiket kutatják, hanem újabb beszerzési utakat keresnek. Kína képében meg is találta az orosz űrkutatás az új elektronikai beszállítóját (a szakértők állítása szerint).

Ez a párosítás úgy néz ki nem jött be. Hiszen a sorozatos orosz „űrkudarcok” is erre utalnak:

2014. május:

Az Express AM4R kommunikációs szatellitet hordozó Proton-M rakéta nem sokkal a fellövést követően lezuhant. (A SORS IRÓNIÁJA, HOGY EZ IS MÁJUS 16.-ÁN TÖRTÉNT)

2015. február:

Oroszország rakétaindításokat figyelő műholdas rendszere maghibásodik. Az egyik műhold kiesik a sorból, melyet most júniusban akartak pótolni, de az orosz űrprogram hordozórakéta kilövéseinek mostani befagyasztása és a sorozatos kudarcok miatt ez igencsak kétségesnek tűnik.

2015. április:

Az oroszországi Plesetsk rakétabázisról fellőtt rakéta egy közeli falu mellett csapódott a földbe. Feltehetően Angara A5 (új)típusú hordozórakéta volt, amelyet ezen a bázison tesztelnek.

2015. május:

Előbb irányíthatatlanná válva, majd visszatérve a légkörbe elégett a Progressz teherűrhajó, amely ellátmányt vitt a Nemzetközi Űrállomásra.

Annak ellenére, hogy ezeknek a kudarcoknak halálos áldozata nem volt (legalábbis nem tudunk róla) és csak a rengeteg befektetett pénzt kell eltemetni, mégis megrémisztik az embert. Ugyanezen gazdasági és politikai környezet szorításában kifejlesztett és tervezett atomtechnológiát fognak kiépíteni Magyarországon.

By Szat