Az Oroszországgal szembeni szankciókat az EU utoljára januárban tárgyalta, és meghosszabbította azok időtartamát, egészen ez év szeptemberéig. Márciusban döntöttek orosz és ukrán üzletemberek elleni büntetőintézkedések kiterjesztéséről is. A szankcióknak határozott célja van, és olyanok is betartják azokat, akiknek különösen nagy kárt okoznak. Putyinnak és az oroszokat drótkötélen rángató Putyin közeli oligarcha maffiának meg kell értenie: következmények nélkül nem garázdálkodhatnak Európában (mert Ukrajna is része Európának).
Fotó: marineinsight.com
Hála Istennek a szankciók hatásosabbak lettek, mint ahogy azt személy szerint, számos szkeptikussal egyetértve vártam volna. A rubel inflációs csúcsokat döntöget, sok nemzetközi vállalat beszüntette a tevékenységét Oroszországban és a Krímen is. A krími helyzet igen súlyos, az oroszok képtelenek azt ellátni, ráadásul szinte minden nemzetközi cég elhagyta a félszigetet.
Az Európai Unió Tanácsa büntetőintézkedéseket fogadott el a Krím félszigettel és a szevasztopoli kikötővel szemben is, így az európai székhelyű vállalatok nem fektethetnek be, és nem nyújthatnak szolgáltatást a megszállt ukrán félszigeten. A brüsszeli szankciók korlátozzák a Krímmel való kereskedelmet is. Ezért több nagy nemzetközi vállalat is elhagyta a félszigetet. A tiltás érinti a nemzetközi tengeri szállítást is.
Az ukránok szinte közvetlenül a félsziget annektálását követően megtiltották azoknak a hajóknak a kikötést ukrán kikötőkben melyek jártak és kikötöttek a Krímen.
A blackseanews.net adatai szerint görög hajók több ízben is megsérthették az EU Tanácsa által meghozott tiltó rendelkezéseket. A portál nyomon követte hól, mikor és hányszor kötöttek ki görög tulajdonú szállítóhajók a Krímen (az adatok az IMO-tól és a ShippingExplorer-től származnak).
Az ENSZ Krím megszállását elitélő határozata óta (melyet 100 ország írt alá) 23 görög tulajdonban lévő hajó, melyek közül 22-őt görög cég üzemeltet kötött ki több alkalommal is a félszigeten. Voltak olyanok, akik 2015.-ben is behajóztak oda.
A 23 szállítóhajó többnyire nem EU-s zászló alatt szeli a vizeket, de ezek közül egy-egy görög és portugál, kettő-kettő máltai és ciprusi felségjelzést visel. Továbbá ezeknek a görög cégek által tulajdonolt és menedzselt hajóknak a nagy része gázszállító és a feltételezések szerint palagázt visznek el a Krímről.
Az Oroszország elleni szankciókat a Krím esetében nem csak a görögök hagyják figyelmen kívül, a Törökök is folytatnak tengeri szállítást, igen érdekes árucikket behajózva a félsziget kikötőibe. Sódert és cementet visznek, amiben a Krím egyébként bővelkedik. Tehát felmerülhet a kérdés, mit takargatnak a sóderrel a törökök valójában.
Az új görög kormány nem titkoltan Oroszország felé húz, hiába nyilatkozták azt, hogy nem tartják azt az EU-val szembeni alternatívának. Közben Alekszisz Ciprasz moszkvai látogatásának ténye a blackseanews.net által körvonalazottakat látszik alátámasztani.
By Szat
