Ha hallott már a Clash of the Choirs-ról az Amerikai NBC tehetségkutatójáról, akkor is érdemes végiggörgetnie ezt a cikket. Ígérem könnyezni fog a végére.

A Clash of the Choirs 2007-ben debütált az NBC-n az Egyesült Államokban egy rövid kis négy részes minisorozatként, és azóta számos ország vette át a műsort a világ minden táján, többek között Ausztrália, Törökország, Finnország, Oroszország és Ukrajna is. A csatát városok nyomják egymás ellen, és nem akármilyen színvonalon.

De had ragadjak le az ukrán verziónál, mert valahogy az ragadott meg a legjobban. A műsort ők 2013-2014-ben adták le és a véleményem szerint ők hozták a legjobban az eredeti műsor színvonalát. Ukrajnában a műsort az 1+1 televízió adta le, melyben 8 db 15 fős kórus versenyzett szó szerint különböző színekben, különböző városokat képviselve.

Milyen jól néz ki a színpadon A.R. Rahman és a Pussycat Dolls-tól a Jai Ho:

Egy kórustól Lady GAGA is jobban hangzik:

Ukrán folklórral megfűszerezett Nirvana:

Dorival Caymmi betétdala a The Sandpit Generals-ból (rettentő népszerű a volt szovjet országokban):

(A film melyben a dal szerepel nagyszerű alkotás. Ajánlom mindenkinek.)

Luna Alessandro Safina kórusvezetővel (valószínű meghívott):

A legutóbbi tehetségkutató a Hungary's got Talent számomra nagy csalódás volt. Rettentően színvonaltalannak találtam, pedig ez egy világot látott, rendkívül nagyszabású show. Ennek is volt egy jó pár évados ukrán verziója (persze sokkal korábban) ami nekem jobban tettszett, és már már hozta az eredeti színvonalát.

Valahogy az itthoni műsorkészítés beragadt ugyanabba a sablonba, amit még az első Megasztár fektethetett le. A Kórusok csatájának ukrán verziója rádöbbentett, mi az ami nálunk hiányzik, ami többé tette volna akár a Talentet is. A bátorság. A bátorság ahhoz, hogy kicsit elszakadva az angolszász popkultúrától, mélyebben, szabadabban merítsünk a világ több ezer éves zenei kultúrájából (beleértve a gazdag, ezer esztendős magyar zenei kultúrát is). Mert mennyivel jobban hangzik például egy brazil dal (akár angolra, vagy magyarra fordítva) egy előadó művész torkából, mint a sablonos amerikai slágerek.

Javaslom tehát a magyar oligopol televíziós médiabálnáknak, bátran vegyék át ezt a műsort, és tegyenek meg mindent, hogy az eredeti verzió színvonalát elérje. Ha meg lesz tűzdelve eredetiséggel, szívvel, lélekkel, akkor nagyszerűen fogunk szórakozni.

by Szat

Sok kormányellenes dal született már az undergrund szerzők tollából, akik ezáltal tettek, tesznek szert az ismertségre. De mi van azokkal a neves előadóművészekkel, akik szintén hallatják a hangjukat? Őn tudja miről beszélek?

Fotó: 168óra

Az egymillióan a sajtószabadságért elnevezésű Facebook közösségi oldalon leltem rá Bródy János Birkaország című szerzeményére.

Ez a dal hasonlít Weöres Sándor Majomország című verséhez. Meglehet az adta az ihletet a szerzeményhez.

Bródynak nem ez az első (az én olvasatomban kissé burkolt) kormány ellenes - dalban történő - felszólalása. Sokan ismerik ugyanis a Lesz mégy Magyar Köztársaság nevezetű nótát.

De nem csak Bródy az aki munkásságában vállalja a véleményét a mai magyar közállapotról, gondoljunk csak Gesztire, vagy Dopemanre. Mégis valahogy az ő dalaik nem ütnek akkorát, mint az undergroundot képviselő Dekoltázs, vagy Apa zenél.

by Szat

Ma is hangsúlyos vitákat eredményez az Unió keleti bővítésének kérdése. Egyes hasonló leveket valló csoportok, vágyva a nagy és erős, egységes európára, a páneurópai elvektől megrészegülve befogadna boldog boldogtalant. Ukrajna is elkötelezte magát az európai integráció mellett. De miért vegyünk fel magunk közé még egy terhet?

Fotó: Shooty (SME - Szlovákia)

Így is gondolkozhatnának az EU azon tagjai, akik nem csak (elnézést a kifejezésért) élősködőként csimpaszkodnak ennek a magasabb eszmék által generált szerveződésnek, valamely bőséget árasztó oldalán. Hisz azt a sok uniós támogatást, a közös piac előnyeit, oltalmazó mivoltát, a csoporthoz tartozás biztonságát ők teremtették és teremtik meg. Lefordítom: jelenleg a németek tartanak el minket (legalább is azokat az Orbán közeli köröket, akik hozzáférnek az uniós pénzekhez).

De ez nem csak nekem jutott eszembe. A Der Spiegel is egy jó szaftos cikkben foglalta össze, hogy mi a probléma Lengyelországgal és az Orbánféle Magyarországgal. 

"Először Magyarország majd Lengyelországban is. Kelet-Európában egyre több és több a hasonló Oroszország: autokratikusak, szűk látókörűek, rasszisták. Vajon Európának van-e elég ideje, hogy megvárja az elmaradt változásokat, vagy egy új szerveződésre van szükségünk, a keletiek részvétele nélkül?" - tette fel a kérdést a Der Spiegel

A német lap felvetése lehet, hogy keményen hangzik, de valljuk be van igazság abban amit leírtak. Zsák számra öntik a keleti tagállamok fejlesztésére szánt pénzeket - azért, hogy felzárkóztassanak (már 12. éve) - és ennek ellenére, Mi nem nyújtunk cserébe semmit. Nem fejlődünk, nem a megfelelő módon költjük el a pénzt és olyan országokkal akarunk közösködni, amelyek az Európai Közösséggel való viszonyukat tekintve, annak gazdasági és kulturális ellenségei.

Ha magamból indulnék ki nekem ez is elég volna, hogy az ilyen országokat páros lábbal rúgjam ki az EU-ból, de a németek egy része (abból kiindulva, hogy a Der Spiegel képviseli a németek egy részének nézeteit) a társadalmi és a politikai berendezkedésünk átalakulását sem nézik jó szemmel. Konkrétan a náci Németországhoz hasonlítanak minket.

Kormányaink (beleértve a lengyelt is) arra törekszenek, hogy ne érezhessük magunkat európainak. Ennek érdekében száműzték többek között például az uniós zászlót is a parlamentjeinkből. Az Orbánféle törvénykezési hóbort - nem lehet másnak nevezni - sajna nem szolgálja az érdekeinket, hisz - ahogy azt a Der Spiegel is megmondta - azok csak az aktuális helyzetben résztvevők érdekeit szolgálja, és ha ez a helyzet megváltozik ahhoz alakítják majd  jogszabályokat. Úgy látszik nálunk nem a körülményeket szabályozzák, hanem a körülmények szabályoznak.

Érzésem szerint nagyon sokat fogunk mi még szenvedni Orbán Viktor és az erőltetett ideológiája miatt, mert ő sajnos egy alkalmazkodásra képtelen ember, aki szeretett országunkat is alkalmazkodásra képtelenné tette.

by Szat

Mi abban a rendkívüli, hogy lelőttek egy ukránt a Luhanszk megyében, hisz ott az orosz/oroszbarát fegyveresek ténykednek, háborút folytatva Ukrajnával? Hát csak annyi, hogy akit lelőttek az egy határőr volt, aki nemsokkal a kórházba szállítást követően belehalt a sérülésébe.

Fotó: kyivpost.com

Még mindig nem esett le? Ukrajna nem ellenőrzi az ATO (Anti Terrorista Operáció) zónáján belül elhelyezkedő Oroszországgal szembeni határait. Tehát azokon a határokon nem teljesítenek szolgálatot ukrán határőrök, és az incidens nem az Ukrán hadsereg és a "szakadárok" között történt. Az Unian ukrán hírportál szerint a végzetes lövés az ATO zónán kívül dördülhetett el, közvetlen az ukrán-orosz határon.

A hírt eredetileg Tatjana Pohukaj az ukrán belügyminisztérium főosztályának szóvivője osztotta meg facebook oldalán, mely szerint a határőrt Heraszemenka falu közelében lőtték meg január elsején, miközben szolgálatot teljesítve a falu menti határszakasz vonalán járőrözött.

Azt még nem tudni, hogy ki és honnan adta le a halálos lövést, így az sem zárható ki, hogy a golyó orosz területről érkezett.

by Szat

Januártól tilos a kutyákat láncon tartani. Legalábbis tartósabb ideig. De mi a helyzet azokkal az állatokkal, amelyek eddig láncon éltek? Élvezhetik-e a szabadság okozta mámoros örömöt, mikor szabadon kószálva tartják majd rettegésben a tanyavilág lakosait?

Fotó: life.hu

Szép dolog az állatvédelem. Én is állatvédőnek, állatbarátnak tartom magam, de ez a passzus az állatvédelmi törvényben nem lett megfelelően átgondolva, amikor azt papírra vetették.

Komoly pénzbírság járhat ha valaki a kutyáját láncon tartja. Igaz, hogy a kutyaházhoz kötve leélni egy életet kegyetlenül sanyarú sors, és én is elítélem, mégis egyik kutyámat részidőben ugyan, de láncon tartom. Nevezhetnék Borzas kutyust Hudini-nek is, mert nincs az a kerítés, amelyen ne szökne ki, ezért amikor nem a kennelben tartózkodik, nem sétál, vagy a felügyeletem alatt a kertet rója, láncon tartózkodik. Ez az ő érdekét szolgálja, mert nem akarom, hogy a kert helyett a környéket járja.

Sok veszély leselkedik egy állatra a külvilágban. Elsősorban nem csak a sintérre, az autókra gondolok, ha az állat olyan területre téved, ahol vadászok is vannak, szegénykémet simán kilőhetik. Nyakörv ide, nyakörv oda. Persze van az a pénz, amely megakadályozza, hogy Borzas áthágjon a kerítésen és kizárólag csak a kertet rója, de őszintén megmondom, az a pénz túl nagy ár volna, és nem csak tőlem, de Borzastól is elvenné a kenyeret.

A bírságoláson és a szomszédok bemószerolásán kívül, mást is hozhat ez a jogszabály. Elképzelhetünk egy olyan helyzetet, mikor egy nagy tanya tulajdonosa kénytelen kelletlen elengedi házőrző kutyáját, aki eddig láncra verve tengette az életét és azután vígan járva a környéket, terrorizál minden szembe jövő embert, állatot. Ennek a kutyának is meg van pecsételve a sorsa, amely gyorsan a halálhoz vezethet.

A véleményem az, hogy a kutya-csipeltetéssel egyenrangú következménye lesz a "láncos" törvénynek is, amely ebek ezreinek a kóborlásához vezet majd. Persze törekedni kell arra, hogy az állatok, ha nem muszáj ne szenvedjenek, de azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes jogszabályok, milyen következményekkel járnak majd és valóban megoldást jelentenek-e az adott problémára.

by Szat

A Gazprom Export január elsejétől leállítja Bulgáriai gázellátását. - írja az Unian és az orosz TASS hírügynökség. Ez az intézkedés majdhogynem 200 ezer háztartást érint, és 1,5 millió köbméter gázt jelent.

Fotó: online-kalkulator.hu

2016. január elsejétől az orosz vállalat leállítja a bolgár háztartásoknak szánt gáz szállítását, mely szándékát a Gazprom Export a közelmúltban hivatalos levélben közölte bulgáriai partnerével. - írja a TASS. Ezt azonban az orosz fél ezidáig nem erősítette meg.

Persze nem olyan nagy a baj mint amilyennek látszik. Bulgária gázfogyasztása éves szinten eléri a 11-13 millió köbmétert, és jelentős tartalékokkal is rendelkezik, melyből pótolni tudják az ellátatlan fogyasztókat. - hangzott el azon a válságtanácskozáson, melyet az ország energiacégei és a kormány tartott.

Ez a nyomásgyakorlási technika az orosz fél részéről nem ismeretlen. Számos alkalommal vetette be már az Ukrajnával szemben, szinte minden alkalommal télvíz idején, pont akkor, amikor a hidegre fordul Európa időjárása. Ukrajna folyamatos gázelzárással való fenyegetése oda vezetett, hogy az már nem vesz egyetlenegy köbméter gázt sem Oroszországból, és a tranzitdíjait is a háromszorosára emelte.

Végső soron a Gazprom korántsem tisztességes üzletpolitikája elvezethet egy olyan állapothoz, amely elősegítheti Európa függetlenedését az orosz energiahordozótól.  

by Szat

Ha elege van a szürke ködös karácsonyból, ezek a képek biztosan felvidítják majd, hisz nincs szebb látvány ilyenkor, mint a vakítóan fehér hó. A békés hó látványa a képernyőn keresztül is hatással van az emberre. Feloldja benne a stresszt, és elkergeti a depressziót békét és harmóniát keltve az emberben.

Ezek a magányos erdei faházak garantáltan felvidítanak bárkit. Némelyik menedékházként, míg mások üdülőként szolgál, de egy biztos, most sokan vágynak arra, hogy valamelyikükben ücsörögve egy forró tea társaságában bámulják az ablak alatt elterülő havas tájat, miközben a kandallóban ropog a meleg tűz.

Ha már nem lehet fehér karácsonyunk, legalább a látvány vidítson fel. A képeket köszönjük a vsviti.com.ua-nak.

by Szat

Azt tudta, hogy Fehéroroszországban (Belorusz - Fehér Rusz országban) Ukrajna és az úgynevezett szakadár csoportok kontaktcsoportot működtettnek, melynek tagjai szinte folyamatosan tárgyalnak? Pedig így van. Meg is állapodtak egy újabb tűzszünetben, ami ez év december 23.-ától, következő és január 1.-ig tart.

Legalábbis csak tartott volna, hisz a szakadárok (többször bizonyítottan köztük csecsen, orosz állampolgárok, katonák) egy percre sem álltak le. Sőt ahogy közeledik az év vége, és ahogy közeledik a Minszki egyezmény vége is egyre fokozzák támadásaik erejét. Tegnap csaknem 51 támadást hajtottak végre ukrán pozíciók ellen.

Jó patrónushoz méltóan Oroszország sem tétlenkedik. Az elmúlt napokban többször is fenyegetően lépett fel az ukrán határ mentén, kétszer a megszállt Krím területén. Első ízben egy UAV-val (pilóta nélküli drónrepülővel) röpködtek az ukrajnai Herszon megye és a Krím közigazgatási határvonalán, utána pedig egy MI-8-as helikopterrel riogatták az ukrán határőröket.

Ezeknél riasztóbb repülési útvonalat vélt felfedezni egy Twitter felhasználó, aki rendszeresen ad hírt fontosabb repülési útvonalakról különböző online airtrafic tracker-ek segítségével. A szóban forgó útvonalat egy Kazanyból felszállt orosz Tu-214R típusú repülőgép tette meg, végigpásztázva az ukrán-orosz határt (a Krímet is beleértve). Majd visszatért Kazanyba.

A szakadárok annyira lendületbe jöttek, hogy hosszú idő után területet foglaltak az ukrán erőktől, és elfoglalták Vodyane falut Mariupol mellett.

Fura de az Ukrán hadsereg annak ellenére, hogy a múlt héten két települést is visszafoglalt, inkább védekező magatartást folytat, és tartja a frontvonalat. Eközben az orosz fegyveresek nem  titkolt szándékkal területeket szeretnének foglalni. Egyik fő célpontjuk Mariupol, a másik pedig a Donyecktől nyugatra fekvő területek.

Valószínűleg meg van az oka annak, hogy az ukránok még nem estek neki az orosz fegyvereseknek, hisz azok nyíltan az agresszor szerepét játsszák, és ahogy múlik az idő egyre nagyobb kárt okoznak az országnak. Nemcsak a lerombolt infrastruktúra képében. A megszállt területek határai Oroszország felé ellenőrizetlenek, és szabadon jár át rajtuk boldog boldogtalan, azt szállítva be illetve ki amit akar. Az ukrán vezetés folyamatosan azzal vádolja az orosz felet, hogy dészmállja a Donyeck megyei szénkészleteket.

Azonban az ok nem az, hogy Ukrajna félne a nyílt háborútól. Sőt több mint valószínű, hogy felkészült rá. Erre utal az is, hogy a negyven év felettieket is behívják katonai szolgálatra. Még olyanokat is akik soha egyetlen egy percet sem töltöttek a hadseregben. Egy ismerősömet is behívták, aki megfelel ezeknek a paramétereknek.

Ukrajna a nyugatnak akar megfelelni és attól fél, ha megteszi a Donbasz visszafoglalásához szükséges lépéseket magára marad a harcban. Inkább betartja a Minszki megállapodást, nehogy a legkisebb sarat á lehessen hordani. Ez egyrészről érthető, hisz a Nyugat elkerülné a nyílt háborút, és inkább politikai eszközökkel oldaná meg ezt a véres konfliktust, így az Oroszország elleni szankciók mellett az ukránok előtt lebegtetett gyors integráció is ezt a célt szolgálja.

by Szat

"A miniszterelnök nem hagy minket az árok szélén... hanem belelök minket." - mondotta egy öregasszony egy ősfideszes településen. De a meglepő mégsem ez volt, hanem hogy az összes ember helyeselt neki, azok közül, akik hallották ezt a mondatot.

Nem. Nem a helyi ellenzékről van szó. Olyan emberek értettek egyet az öregasszonnyal, akik korábban nyíltan és őszintén szimpatizáltak a Fidesszel és Orbán Viktorral.

"Birka a magyar!" szokták mondani. Ami valljuk be nem is annyira valótlan, hisz ha nem érezzük a megfelelő hátteret magunk mögött, nem igazán akaródzik megmozdulni. Ez gondolom nem a magyarok sajátossága. Az ember fél. Ez természetes benne van a génjeiben, és csak akkor veszi fel a harcot, ha érzi az erőt, mint például a megfelelő hátteret, ami majd megvédi őt.

Mondjuk ki nyíltan: Orbán Viktor (akármekkora hősnek, rendszer-, vagy megváltónak is hiszi magát) káros rám, a barátaimra, rokonaimra, a honfitársaimra nézve. Erőlteti saját, elferdült ideológiáját, amit sem az európai, sem a demokratikus társadalomba nem lehet beilleszteni. Ránk erőlteti véleményét, amellyel kurvára nem értünk egyet, ráadásul a mi adópénzünkön.

Annak ellenére, hogy Magyarországra ezer milliárdok dőlnek az EU-ból egyre több perspektíva nélküli fiatal és nem fiatal hagyja el az országot a jobb élet reményében. Nem azért, mert külhonban sokkal jobban lehet keresni, hanem azért mert itthon csak tengődni lehet. Az uniós milliárdok ellenére megszületett a közmuki rendszer, mely fillérekért végeztet el olyan munkát a közmuki rendszer rabszolgáival, amelyet egyébként minimálbérért vagy annál magasabb összegért kellene. Hiába dől az EU pénze, te azt, mint keményen dolgozó kisember nem fogod megérezni, mert ahhoz Orbán Viktor és holdudvara fog hozzájutni.

Épülnek a stadionok, miközben az infrastruktúra hanyatlik. Ugyanaz az a helyzet, mint az első Orbán kormány idején. A második és a harmadik sem sok autópályát épített. Pedig - már a sokadik csúsztatásra - 2015-ben így kellett volna kinézni az országnak:

De nem csak az autópályák hiányoznak, a megfelelő és európai színvonalú egészségügy is. Orvosok tucatjai hagyják el az országot, az alacsony bérek és a sokszor embertelen munkakörülmények miatt. Vannak olyan a 80-90-es években európai színvonalú és sok krónikus betegnek létfontosságú osztályok, melyeket ma csak a szentlélek tart össze, olyan kórházi gépekkel amelyek önálló életet élnek, és hol működnek, hol nem.

A nyugdíjról nem is beszélve. 3000 milliárdot húztak ki a zsebünkből, amely összeget soha többet nem fogjuk viszont látni, ha egyáltalán lesz nyugdíjunk.

De mi lesz itt 2017-után? Hisz a kormány addig kiosztja a maradék EU-s pénzt, aztán egyszer csak mi is nettó befizetővé válunk. Na akkor mi lesz? Nem lesz több stadion?

Rengeteg a Fidesz sara, még akkor is, ha azt törvénybe foglalással leplezik.

De úgy látszik lassan mindenkinek kinyílik a szeme, és ha lassan és túlságosan későn is, Magyarország a tettek mezejére lép, és lerázza magáról hatalmasra hízott élősködőjét. Nem lehetetlen. A jelek már látszanak, a kormánykritikus vélemények már táptalajra kaptak az interneten, és végre mindenki nyíltan ki meri mondani - nem törődve a következményekkel - Orbánt és barátait el kell távolítani a politikai életből, ha nem hajlandók lelépni önszántukból. Ha Gyurcsánynak ennyi sara lett volna, már rég az életfogytiglani börtönbüntetését töltené, valamely magyar fegyintézetben. Orbán bűnöző. Felelősséget kell vállalnia a tetteiért.

A változás szele elkezdett fújni:

 ...csak az a kérdés kihúzza-e a kormány a következő választásokig.

by Szat

Nem! Nem kívánom Putyin évértékelő beszédének teljes egészét elemezni. Csak egyetlen egy momentumot ragadnék ki belőle, amiből mindenki megérti, hogy mivel nézünk ma farkasszemet.

Fotó: 24.hu

Súlyos kijelentés

December 17.-én Putyin is megtartotta - most már szokásos - évértékelő beszédét, amelyben minden külső konfliktusra kitért, de arra nem, hogy hogyan képzeli el Oroszország jövőjét, és hogy hogyan fogja azt kivezetni a válságból.

Az évértékelő nyílt sajtóesemény volt, ha úgy tettszik egy nagy sajtókonferencia, -tájékoztató. Az egyik újságíró (az ukrán Roman Cimbaljuk) a következő kérdéssel fordult hozzá:

"Maga azt meséli, hogy orosz hadsereg ukrán területen nincs, ezért én átadom önnek Alexander Alexandrov és Jevgenyij Yerofeyev specnaz katonák üdvözletét, akiket bíróság elé állítottak. A második, hogy a Minszki megállapodás véget ér 2016 január 1.-jével. Mit várhatunk maguktól? Támadást indítanak, vagy végre békén hagyják Ukrajnát?"

"Sohasem állítottam, hogy nincsenek ott oroszok, akik bizonyos katonai kérdések megoldásán dolgoznak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a reguláris hadsereg jelen van." - válaszolta Putyin.

Ergo vannak ott orosz katonák, de a hadsereg nincs jelen.

Dmitrij Peskov az orosz elnök szóvivője, azonnal cáfolta Putyin szavait, arra hivatkozva, hogy a sajtó félreértette azokat, és orosz csapatok nem vesznek részt a Donbasz területén folyó harcokban.

A bibi csak ott kezdődik, hogy - ahogy azt korábban is írtuk - Yerofeyev és Alexandrov katonai cselekményben vett részt, amikor elfogták őket Kelet Ukrajnában. Az ő speciális megoldandó kérdésük egy rajtaütés volt, amely igencsak kimeríti a harc jelentését. Egy ukrán katonát meg is gyilkoltak.

Mi a célja Putyinnak?

Közben Oroszország folyamatosan konfrontálódik. Hol a törökökkel, hol pedig a NATO többi tagállamával. A folyamatos felségvíz és légtérsértések lehet, hogy nem komoly cselekmények, de akkor is provokációnak minősülnek, amelyet a NATO előbb vagy utóbb meg fog unni, ugyanúgy, mint ahogy az a török határon történt.

A legutolsó légtérsértés Észtország légterében történt, amelyben egy orosz vadászgép több mint egy percet tartózkodott.

A kérdés tehát nyitott: Mit akar Putyin, mi a célja? Mi a célja a sorozatos feszültségkeltéssel? Érdeke lehet-e Putyinnak a harmadik világháború kirobbantása, vagy csak a provokációk mentén fitogtatja erejét, nehogy a nyugat túlságosan belefolyhasson az Ukrajnai patthelyzet felborításába?

Egy biztos, Oroszország elszigetelődése ma már jelentős mind gazdasági, mind politikai értelemben, és nem várható rövid távon enyhülés, hisz az EU is megállapodott a szankciók meghosszabbításáról tegnap. Tehát ilyen  -Oroszország számára - negatív környezetben, Putyin nehezen találna szövetségeseket egy esetleges, a NATO elleni háborúhoz. Ha egyáltalán szüksége lenne rá, hisz egyetlen atombombával kieszközölhetné a fél, hanem az egész világ elpusztítását. Ebből a nézőpontból olybá tűnik, a célja egyenlőre csak az erőfitogtatás, és a nyugat elrettentése attól, hogy betegye a lábát Oroszország érdekszférájába.

Azonban a NATO sem adja magát ilyen könnyen. A Britek a Franciákkal karöltve tengeralattjáró vadászatot indítottak a Brit felségvizeken, és Amerika is rendszeresen behajózik a Fekete tengerre. De az amerikaiak "pofátlansága" nem merül ki ennyiben. Folyamatos támogatást nyújtanak Ukrajnának hadianyag, kiképzőszemélyzet és közös Ukrajna területén zajló hadgyakorlatok formájában. Tehát az orosz nyomásgyakorlás/reakciótesztek nem maradnak válasz nélkül.

2016 január 1.

Ez egy sarkalatos dátum. Ekkor jár le a Minszki megállapodásban lefektetett tűzszünet, amit - valljuk be - az orosz fél nem sokszor tartott be. Ezt fel lehetne hánytorgatni az ukránoknak is, de ne felejtsük el, hogy az oroszok ukrán földön harcolnak, amely földet az ukránoknak joguk van megvédeni az orosz agresszióval szemben, amelyet ma már butaság lenne nem tényként kezelni. Akármit nyilatkozik is Putyin a TV-ben, bizonyítékok ezrei szólnak azon állításával szemben, hogy nincs orosz hadsereg Ukrajnában. Csak valamiért (legalábbis érzésem szerint) a Nyugat nem koncentrál rájuk és hangoztatja ezeket a bizonyítékokat a kellő mértékben.

De nem csak az orosz csapatok jelenlétére van bizonyíték. Sokszor bukkannak fel a neten (főként közösségi oldalakon) olyan felvételek, melyeken orosz csapatok, haditechnika mozog az ukrán határ felé. Ilyen a következő videó is, amit állítólag alig száz kilométerre rögzítettek az ukrán határtól.

Состав с танками в западной части Ростова-на-Дону: до российско-украинской границы чуть более 100 км https://t.co/z89qwyKUnr

— Настоящее Время (@CurrentTimeTv) 2015. december 18.

Félő, hogy a Minszki megállapodás lejártával a patthelyzet megszűnik, és nem amiatt, mert az oroszok feladják a Donbaszt, hanem azért, mert a háború nyílt sisakossá válik. Akkor viszont Európa egy egészen új korszakba lép.

By Szat