Felmerült bennem a kérdés mi az álláspontja a magyar államnak és ez által Magyarországnak az Ukrajnai háborúval kapcsolatban. Persze most nem a szó szerinti hivatalos állásfoglalásra gondolok, hanem a cselekedetekre, a megnyilvánulásokra és az információkra az (állami - elnézést) Nemzeti médiában, melyek árnyalják a képet a külső szemlélő számára arról, hogy a magyar kormány ebben a konfliktusban valójában kit pártol.

Fotó: https://www.kyivpost.com

Tegnap este (2015.03.17) egy röpke pillanatra az MTVA „vadonatúj” hírcsatornájára kapcsoltam egész véletlenül, nem szándékosan. Talán már fáradt voltam és tudat alatt úgy akartam éber maradni, hogy felidegesítem magamat a kormány propagandáján, és röhögök egy jót – persze csak kínomban – az amatőrizmusukon.

Éppen egy kommentár nélkül rovat ment, melyben az mutatták, hogy Szevasztopolban a Krím félszigeten havazik. Az ideget azonnal sikerült megkapni, nevetni viszont nem volt kedvem. Az én olvasatomban ez az orosz propaganda magyarba ültetésével ért fel. Ekkor kezdtem el azon gondolkodni, vajon tudom-e egyértelműen bizonyítani a kormány, a fideszesek (szándékosan kisbetűvel) tetteivel és nyilatkozataival, az MTVA-an megjelent információkkal, hogy Orbán és a holdudvara nyíltan az agresszor oroszok pártját fogja.

Emlékeztetőül

Az ukránok 2013 márciusában kezdtek a Kijevi Majdan téren tüntetni amiatt, hogy Janukovics volt ukrán elnök nem írta alá az Unióhoz való csatlakozási szerződést. A események a Berkut bevetéséig (ők voltak, azaz állami alakulat, amely halomra lőtte a tüntetőket Kijevben) és utána Janukovics megbuktatásáig súlyosbodtak. Janukovics feltételezhetően 2014 februárjában szökött Oroszországba.

2014. március 16.-án felségjelzés nélküli, az ukrán, sok ország médiái és Putyin büszke bejelentése szerint is orosz katonák szállták meg a Krím félszigetet. Azóta egy a Krímen tartott népszavazás következtében – melyet több Jobbikos képviselő (többek között KGBála) is érvényesnek talált, akik megfigyelőként vettek részt a népszavazáson – a Krím félszigetet Oroszország magához csatolta. Jobbikos képviselők egyébként donyecki és luhanszki referendumokon is részt vettek megfigyelőként és szervezőként (a ТСН televízió szerint). Többek között ezért kitiltották Ukrajnából KGBélát (Kovács Béla), Szávay Istvánt, és Hegedűs Lórántot.

Nem sokkal Krím elfoglalása után 2014 áprilisában megindult az ATO (Anti Terrorista Operáció) Luhanszk és Donyeck megyékben. Nem sokkal ezután súlyos harcok kezdődtek, melyek még most is tartanak.

Az Ukrajna elleni orosz agressziónak több bizonyítéka is van. Többek között műholdfelvételek, Ukrajnában elesett orosz katonák holtestei és iratai, a legmodernebb orosz haditechnika a szeparatisták birtokában, és még sorolhatnám.

A "bizonyítékok"

Tehát a tények, amelyek azt látszanak alátámasztani, hogy Magyarország (a Magyar kormány) burkoltan támogatja az Ukrajna elleni orosz agressziót a következőek:

- Orbán ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, szerinte nem jó ha „lábon lőjük magunkat”. Linas Antanas Linkevicius litván külügyminiszter válasza erre „Jobb lábon lőni magunkat, mint hagyni, hogy főbe lőjenek minket”.

- Navracsics bejelenti, megvédik a kárpátaljai magyarokat (hogy pontosan kitől arra nem tér ki)

- Orbán Viktor elzárja az Ukrajna felé áramoltatott gázt

- A magyar hatóságok nem vizsgálják a Jobbik Ukrajnai ténykedését

- A magyar kormány – a nemzetközi hangulat és számos szankció ellenére – az oroszokkal kivitelezteti a Paksi bővítést

- Orbán Viktor találkozik Putyinnal.

- A magyar parlament még mindig nem ítélte el az orosz agressziót

- A fidesz a béke pártján áll, de nem ítéli el az egyértelmű orosz agressziót

Magyarország a NATO és az EU tagja, így támogatnia kell azok bővítését, még ha Ukrajna csatlakozásáról is van szó. Magyarországnak az európai, keresztény értékrendet követve, tiszteletben kell tartania és tartatnia más szuverén országok területi integritását és határait. Ha mi nem tisztelünk másokat, ugyanezt hogyan várhatnánk el tőlük cserébe.

Fentieket nem csak a jóérzés diktálja, hanem érdekeink is. Ugyanis igencsak megsínylenénk, ha azért mert rossz oldalt választunk, kidobnának minket az EU-ból, vagy a NATO-ból. Nem csak az EU-s támogatásokra és a NATO pénzekre gondolok, a vámok és az utazási, letelepedési nehézségek is rendkívül károsan érintenének minket.

A kutya sem szarik a saját tányérjába… De mi szívesen és önként a saját tányérunkba szarunk abban a reményben, hogy netán a káoszba fulladt és az oroszok által szétcincált Ukrajnától le tudjuk szakítani Kárpátalját (Lásd WWII). Nem törődve a következményekkel, akár az atomháborút is kockáztatva adjuk a lovat Putyin alá. Hisz ő megmondta akár atomfegyvert is bevetett volna, ha nehézségei támadnak a Krím elfoglalásakor.

By Szat

A MOL tud valamit. Ismét drágul a 95-ös benzin literenkénti ára csak úgy, mint múlt héten, de most csak 2 forinttal. - írta hétfőn az Index és sokan mások. Január óta, mikor véget ért a Mol részéről a benzinár csökkentés, nemzeti olajtársaságunk több mint 34 forinttal emelte a motorbenzin nagykereskedelmi árát.

Nem hiszed? Akkor nézd meg itt: vezess.hu.

A tények

A Brent olaj világpiaci ára ez év február 27. (ekkor járt 62,58 dolláron) óta kisebb nagyobb kilengésekkel, de csökken. Az olajár emelkedése január második hetétől tartott február 17.-ig. Ekkor érte el 62,57 dollárt. Tíz napig „tartotta” magát, majd újra csökkenésbe kezdett, amely még a mai napon is tart. A tegnapi árfolyam 53,94 dollár volt. Csekkold itt.

A dollár árfolyama ez időszak alatt 268 forintról 291,5 forintra nőtt (tegnapi árfolyam). Az árfolyam március 5. óta kezdett meredek emelkedésbe, míg el nem érte a tegnapi csúcsot, mely után normál piaci folyamatok mellett enyhe visszaesés kell, hogy következzen. A meredek emelkedést megelőző 10 napban a dollár többször elérte a 278-276-as csúcsot. Csekkold itt.

És a fikció

A látszat azt sugallja, hogy Nemzeti olajtársaságunk az üzemanyagárak változtatásánál inkább követi a dollár forinthoz mért árfolyamváltozását, mint az olajárakét. Laikusként, logikusan végiggondolva azt hihetné az ember, az üzemanyagárakat legjobban befolyásoló tényezőnek az olaj árának kellene lennie. Biztos vannak még egyéb szempontok az árak megállapításánál, mint a gazdaságossági és a tulajdonosi elvárások, meg persze a beszerzési árak adott árfolyamai, a szállítási költségek, nem is beszélve az esetleges hazai kitermelés költségeiről.

Félreértés ne essék, nem akarom gyanúsítani a MOL-t azzal, hogy trükközik az üzemanyagárakkal, mint ahogy azt 2012-ben is tette (ezért 150 milliós bírságot is kapott a GVH-tól). Én csak egészséges gyanakvással állok a történésekhez.

A fenti tények alapján kirajzolódó kép szerint Nemzeti olajtársaságunk hevesebben reagál a negatív piaci eseményekre, mint a pozitívokra (az időközi olaj és dollár árfolyameséseket nem véltem felfedezni a MOL árpolitikájában). A tárgyalt időszak kezdetéhez (január) a tegnapi nap az olaj nagyjából 9%-kal, a dollár nagyjából 8%-kal, míg a benzin nagyjából 10,5%-kal volt drágább. A dollár és a Brent olaj ára hektikusan emelkedett – ez azt jelenti volt olyan időszak, amikor jócskán visszaesett. Ezzel sajnos ellentétben a benzin ár emelése szinte lineárisnak tekinthető, persze a fenti időszakra tekintettel.

De ez csak a szerző véleménye… mindenki vonja le a saját következtetéseit.

Egy kis adalék

Az olajnak több árfolyama van, kitermelési helytől függően. A Brent olaj előállítása a legdrágább. Ezzel számol szinte minden piaci szereplő. Persze nem véletlenül.

By Szat

Míg Pesten a jó nép Orbán Viktorral és beszédével volt elfoglalva, a reggeli eseményeket böngésztem, hátha találok valami ütős hírt a Március 15.-i ünnepségek valamelyikén kirobbant tömegverekedésről. Ám sajna semmi, néhány lökdösődés, csúnya szavak, kreatív ellenzéki táblák. Kedélyemet az Orbán beszéd előtti kisebb balhé vidította:

 (A közmédiában persze egy másik országot láttam, de erről máskor…).

Egész lassan eljött az ebéd ideje is, mikor az asszony szólt, hogy elfogyott a kenyér, kellene ásványvíz és estére meg holnap reggelre sem volna rossz némi felvágott. DE HÁT MA VASÁRNAP VAN! Persze nem voltam kétségbe esve, hisz olyan kistelepülés az otthonom, ahol jellemzően 200 négyzetméter alatti alapterületű üzletek vannak.

Autóba pattantam és körbenéztem a faluban melyik üzlet tulajdonosa(i) vette/vették a fáradtságot, hogy nyitva tartsák az üzletüket vasárnap. Pénz beszél – gondoltam – nem érhet meglepetés.

A kedvenc kisboltomba mentem. Természetesen itt a tulajdonos volt a pult mögött, mint rendesen a hét napjainak 30%-ában, nem is csalódtam. Csak kenyér nem volt, ezért kénytelen voltam átmenni egy másikba, ahol számomra egy tök ismeretlen ember fogadott. Biztos ő volt a tulaj. A kenyeret megvettem.

Azonban nem hagyott  nyugodni a kíváncsiságom. A beszerzés megtörtént, már nem akartam vásárolni, mégis bementem egy harmadik kisboltba is, ahol hárman szoktak dolgozni. Kíváncsi voltam, ott valóban egy egész famíliát találok-e majd. Láss csodát, a felvágottas pult mögött anyuka (feltételezésem szerint), a kasszánál pedig egyik testvér tanítja a másikat a NAV pénztárgép használatára.

Hogy honnan tudom, testvérek voltak? Úgy hasonlítottak egymásra, mint két tojás, mintha csak ikrek lettek volna.

A legszörnyűbb mégsem az, hogy a (tulajdonos) családok dolgoznak vasárnap, és nem a templomban ülnek, vagy vallási műsorokat néznek a TV-ben miközben önkívületi állapotban imádkoznak, hanem hogy az a nem kevés ember, akikkel találkoztam ma a bevásárló körutam során (velem egyetemben), nem a családjukat preferálják a (10 perces) bevásárlás helyett.

Kíváncsi vagyok arra is, hány Tesco alkalmazottal találkozom ma a vasárnapi mise alatt… de erről majd máskor.

By Szat